gasztro2

a helyi sütemények után eddigi tapasztalataim szerint nem fogok otthon sóvárogni. ezért már nem is bántam nagyon, hogy a heti sütinapot egy ajándék almáspite sütésével kellett kiváltsuk, ami majdnem olyan finomra sikerült mint otthon szokott, minden ellenünk összeesküvô tényezô ellenére, ami megpróbált megakadályozni a sütésben. ha sütésrôl van szó, nem ismerek lehetelent. a helyi sütikkel azért tovább próbálkozunk jövô héten, de lehet hogy elôbb utóbb áttérünk a kedvenc boltunkban frissen felfedezett "helyi specialitások" polc feltérképezésére. heti szerzeményem egy kaspócska juhtejbôl készült valami, aludttejhez hasonlít leginkább. jelentem, ez eddigi cuencai top gasztromnómiai élményem. pedig volt már pár jó dolog amirôl halgattam eddig: a kicsi szívemet megdobogtató, tescosornyi juhsajt látványa például, a rozmaringos verzió ízérôl nem is beszélve, de a natúrt sem a felejthetô kategóriába soroltam. mézet is szereznem kellett, és mint kiderült, rozmaringmézet sikerült, ami egyre gyanúsabb hogy valami helyi specialitás lehet, és nagyon finom. de a juhtejbôl készült valamicsoda mindent felülmúlt. ha hazamegyek most már feltétlenül fel kell kutassak egy juhtejlelôhelyet, mert legjobb esetben is csak valami közepes juhsajtot lehet beszerezni, juhrikottáról, juhjoghurtról, juhkefirrôl álmodni sem mernék..